Évjárat 2017

2017

A szürke tél csendességében a pincében lassan kezd kibontakozni az új évjáratunk. Néhány tételünk még mindig erjed, a vízzel teli kotyogók az árapálynak megfelelő ritmusban szörcsögnek egyet-egyet. A kierjedt, egyszer vagy kétszer fejtett újborok pedig már egészen felismerhető arcot öltöttek, szépen tisztulnak, így hamarosan közeledhet a palackba kerülés napja.

Habár '17 '16-hoz képest nyilvánvalóan sokkal könnyebb évjárat, nálunk újra a szélsőségekről szól! Télen hidegrekordokat, nyáron melegrekordokat döntünk. Panaszra persze nincs okunk, a pince újra megtelt és termőre fordult a Hárslevelűnk és a Furmintunk is.

Januárban és februárban hosszú ideig dermesztő hideg tizedeli az évek óta vígan telelő károkozókat. Nem ritkán védettebb helyeken is -15C-ot mérünk, ami szubmediterrán klímájú déli lejtőinkre eddig nem igazán volt jellemző. A március túl gyors felmelegedéssel érkezik, hirtelen 20 C°-os májusi időjárásba toppanunk, a gyönyörű napos, meleg időjárás így a szőlőt is gyors fejlődésre készteti. A mandulafák nálunk március 13-án kezdenek virágozni, a rügyfakadás pedig március 30-án kezdődik.

Április közepén viszont utolsó erejével még keményen visszatámad a tél, a helyenként 10 cm hosszú hajtásokat 3 napig tépázza a szél és a hózápor. Mondanom sem kell, hogy az előző évi katasztrófa után a három nap alatt az összes létező körmünket lerágjuk... Igen, a lábunkon is! A hőmérséklet folyamatosan 0 C° és 2 C° között ingadozik, nagyjából 200 m tengerszint feletti magasságnál a hó a friss leveleken már meg is marad, így ott a hajtásokat megcsípi a fagy. Utolsó éjszakára a meteorológia Hegymagas felé is tiszta égboltot ígér, de szerencsére végül csak hajnalra tisztul ki, így a hőmérséklet épp 0 C° körül alakul, megmenekülünk...

Az év ezután mintaszerűen alakul, a természet csodálatos, köszönhetően a kemény télnek, éterien tiszta és egészséges. Persze a május vége, június eleje a szokásos módon hozza a gombák támadását, amit az előző évek tapasztalatainak köszönhetően nagyon pontos időzítésekkel sikerül végre először megfelelő időben visszaverni. Hajnalban rengeteg csalánt szedünk, a lányok pedig folyamatosan főzik a csalán-zsurló teát, melyet minden permetezéshez hozzákeverünk, sikerül a szükséges réz használatát tovább csökkenteni. Az új zöldmunkás csapatunk pedig nagyon precízen, gyorsan végzi munkáját, idén először, mindenhol időben, terv szerint végzünk.

A nyár nagyon száraz és extrém meleg. A nagy zivatarok szerencsére éppen elkerülnek bennünket, némi jég azért időnként érkezik, sajnos a bakator ültetvényünket egy kicsit jobban el is veri. Szerencsére végül ez nem okoz nagy gondot, annál inkább a szárazság, a májusi kéknyelű telepítésünket öntözni kell. A tavaly kialakított levendulás teraszaink elképesztő virágsokaságba borulnak, rengeteg lepkét, méhet és egyéb rovarokat vonzanak, melyek nagyon érzékeny és fontos lényei a biodinamikus gazdaságoknak. Azt hiszem, újra tettünk egy lépést előre a biodiverzitás fokozása érdekében.

A szüretet a forró évjárat miatt már augusztus 21-én el kell kezdenünk, pezsgőalapborhoz szüretelünk Pinot Noir-t. Az érés olyan gyors, hogy egy kicsit több, mint egy hét múlva ugyanott már vörösnek szüretelünk. Habár a meleg nagymértékben akadályozza a feldolgozást is, úgy érzem, végre először sikerült megközelítenünk azt a Pinot Noir képet, melyet már '13 óta kergetünk. A Pinot Blanc-unk, melyet sokan "Talált szőlőként" ismernek, újra nagyon szépen sikerült. Most egy kicsit precízebb savval és kevesebb maradékcukorral született meg, így méltó folytatása lehet a '15-ös évjáratnak.

Korán nekikezdünk az első Hárslevelűnk szüretéhez is, az első felvonást szeptember legelején, majd a következőt egy hét múlva meg kell tennünk. Szeptember közepén már a Furmint nagy részét is leszedjük, talán már túl későn is. Ez az első évjárata ezeknek az ültetvényeknek, ez erősen rányomja bélyegét az alapanyagra. A nagy szárazság ellenére azért gyorsan gyűjti a cukrot a Furmintunk és meglepően magas mustfokot kapunk.

Az öreg rajnai rizling ültetvényben is szokatlanul korán, szeptember 9-án már szüretelünk. Az érettség már ekkor is tökéletes, de csak a legszebb, aranyszínű fürtöket válogatjuk. Szeptember közepén az új rajnai ültetvényünkből is szedünk, a szőlő minősége minden korábbi képzeletemet felülmúlja.

Szeptember harmadik hetében ötnapos eső, közel 110mm kavarja meg kártyáinkat. Új ültetvényeinkben, ahol a sorközöket még műveljük, a fiatal tőkék nem tudnak mit kezdeni a talajban felhalmozódó csapadékkal, a bogyók héja megreped. A kint hagyott Furmint és Hárslevelű sajnos teljesen elveszett, a Rajnait még nagyrészt meg tudjuk menteni. Az öreg Rajnai rizling ültetvény szépen tartja magát, a héj itt nem reped meg, a botritisz által megtámadott bogyók szépen száradni kezdenek. A Venus alapanyagát így most először utoljára, a többi szüret után szedjük, október 2-án és 3-án.

A feldolgozást tekintve van még bőven előttünk akadály és kompromisszum, de sikerül több fontos új lépést is tenni: bevetjük új vertikális hidraulikus présünket, sikerül a cefreszivattyút teljesen mellőznünk, a mustokat és újborokat fele részt már gravitációsan tudjuk fejteni, a fehérek legalább 60%-ban amfórákban erjednek, új extrakciós technikákat és hordót próbálunk ki. Kísérletező kedvünk továbbra sem hagy alább: bizonyos tételek esetében az újborokat hosszan vastagseprőn hagyjuk kén hozzáadása nélkül, megszületik első Pét-Nat kísérletünk is héjon erjesztett Chenin Blanc-ból...

Nemrég látogattuk meg a szlovén isztrián Uroš Klabjan borászt. Szavai, melyek szinte szó szerint megegyeztek gondolataimmal, mélyen megmaradtak azóta is bennem. Minden évben kísérletezünk, gondolatok, inspirációk jönnek, nem tudjuk, hogy pontosan honnan. Ez az, ami életben tartja a lángot bennünk, a folyamatos útkeresés, az izgalom, az új ötletek és kísérletek kipróbálása a termőhely, a természet még tisztább, még kifejezőbb megmutatása érdekében.

Ha egy nap úgy kelünk fel, hogy azt érezzük, megérkeztünk, azaz mindent ugyanúgy készítünk, mint az előző évben, akkor már valószínűleg elindultunk a lejtőn lefelé...

Bencze István